2013. június 28., péntek

Hot Touches 1.fejezet

Forró éjszaka köszöntött Los Angeles városára. Egy fiatal lány reményekkel telve rótta az utcákat, remélve, hogy rátalál a múltkori fiúra, aki elkapta és meg is csókolta. Mosolyogva emlékezett vissza arra két nappal ezelőtti éjszakára.

Akkor is a városban mászkált, hogy eldöntse mit is fog csinálni az este további részében. Épp az egyik utcából lépett ki, mikor a közelből, az egyik szomszédos sikátorból hangokat hallott és kíváncsiságból megnézte mi az.

Öt fiú állt körbe egy hatodikat, aki egy vérszipollyal állt szemben és egymással harcoltak, mert az megölt és megerőszakolt egy ártatlan lányt. Egész teste csurom vér volt és dühös volt, mert megakadályozták, hogy újabb áldozat után vesse magát.

A körben álló fiú végül megelégelte a játszadozást, megragadta a nyakánál fogva a vérszipolyt és egyetlen mozdulattal eltörte a nyakát, majd átszúrta a szívét, hogy biztos legyen benne nem kel fel többet. Eggyel kevesebb vérszomjas lény miatt kell aggódniuk.

A test nagyot puffanva zuhant le a földre, a srácok közül ketten pedig elégették, hogy nyoma se maradjon mi történt ott. A lány ámulva nézte a srácokat, akik a tetemre figyeltek, végül akit körbe álltak megérezte a jelenlétét és neki futnia kellett.

Alig egy utcányira jutott, mikor egy kar nyúlt ki érte és rángatta be az egyik sötét utcába, hogy a falnak nyomja és megtudja kicsoda vagy micsoda és miért figyelte őket. Ahogy végignézett az arcán, szinte teljesen transzba esett. Azok az édesen duzzadt ajkak és azok a szemek, melyekben egyszerre ült düh és vágy, teljesen elkábították.

Nagyot nyelt és megnyalta ajkait, amikor észrevette, hogy a fiú is méregeti. Egyáltalán nem próbált meg küzdeni, inkább hagyta magát, de a fiú semmit sem tett. Tudta, hogy érzi rajta ő sem ember, mégsem bántotta, csak figyelte őt.

Hirtelen a fiú a nyakához hajolt és mélyen beszívta az illatát, majd ajkaival gyengéden végigsimított a bőrén, válaszul halkan felnyögött a füle mellett. Érezte, hogy elmosolyodik a nyakánál. Kirázta a hideg, ahogy a fiú rápihegte a nyakára a forró levegőt.

Nem bírta tovább elviselni, hogy ezt teszi vele. Egyetlen kósza gondolattól vezérelve beharapta alsó ajkát és a szomszéd falnak lökte a fiút, aki egy cseppet sem lepődött meg. A nyakához hajolt, hogy ő is mélyen beszívhassa az illatát és a reakció ugyanaz volt, mint mikor a vele szemben álló tette ugyanezt: egy elégedett mosoly.

Ujjaival a fiú hajába túrt. Erre jól esően szisszent fel, keze a lány tarkójára kúszott és közelebb húzta magához annyira, hogy a száján érezte a leheletét. Beleborzongott az érzésbe. Nem akart mást, csak megízlelni a lányt, de erre még várnia kell.

Erőt vett magán és megszólalt. - Kai vagyok.

- Jan. - mutatkozott be a lány is.

Nem bírta tovább. Egyetlen mozdulattal ismét a falnak nyomta a lányt és vadul vette birtokba a száját. Nyelvével végignyalt alsó ajkán, hogy bebocsátást nyerjen a szájába és így is megízlelhesse őt, amit kis hezitálás után meg is kapott.

Egyik kezével a lány melleit kezdte simogatni, a másikkal a feneke alá nyúlt, hogy az ölébe vehesse, de a közelből meghallotta társai hangját, akik őt keresték. - Kai, merre vagy?

- A fenébe. - szólalt meg dühösen és az utca feléjük eső végére nézett.

Mire visszanézett maga elé, a lány már sehol sem volt. Elégedett mosoly ült az arcán és ujjaival a szájához kapta a kezét. Határozottan tetszett neki a lány és ha legközelebb találkoznak, tuti nem engedi csak úgy elmenni.

Ezekbe az emlékekbe merülve sétált az utcán. Egyáltalán nem figyelte a mellette elsétálókat, csak a fiú járt a fejében. Azok az ajkak és az a tekintet. Már csak a gondolatra is elpirult, ahogy felidézte a csókot maga előtt.

Valami azt súgta neki, hogy ideje lenne kiszakadni az álmodozásból és maga elé néznie. Megrázta a fejét. Ennyire nem lehet figyelmetlen. Mikor végre felemelte a tekintetét, akkor látta meg a felé igyekvő fiút hatalmas mosollyal a szája szélén és irtó szexis volt.


Ekkor jött rá, hogy futnia kellene, ha nem akarja, hogy anélkül kapja el, hogy megküzdött volna érte. A következő utcánál lefordult és szaladni kezdett, de amikor hátranézett, senkit sem látott utána menni.

Eszébe jutott, hogy talán már meg is előzte és egy közeli sötét utcában várja, hogy elkaphassa, mint két nappal ezelőtt. Gondolt egyet és felugrott az egyik épület tetejére, hogy onnan tarthassa szemmel Kai-t. Néhány pillanat múlva a számításai bejöttek és a fiú ott várta az egyik utca bejáratánál.


- Azt hiszed elbújhatsz előlem? Örökké nem rejtőzhetsz! - kiabálta a fiú, mikor megérezte, hogy a közelben van.

- Próbáljuk ki! - válaszolta a lány.

- Add fel, úgysem menekülhetsz! - próbálkozott tovább.

- Azt a szót nem ismerem. - mondta Jan.

- Gyere elő, különben.... - kezdett fenyegetőzni Kai.

- Különben mi lesz? - incselkedett vele a lány.

A fiú hangja elhalt az éjszakában. Rövid ideig nem hallotta. Nem is sejtette, de a fiú a mögötte lévő ház tetején figyelte őt. Szíve kihagyott pár ütemet, mikor egyik ház tetejéről a másikra ugrált, mert tartott tőle mi lenne, ha lehúzná őt a földre.

A következő pillanatban karok fonódtak a derekáról és fordították maguk felé, hogy szembenézhessen vele. Ahogy belenézett azokba a vágytól parázsló szemekbe, rögtön tudta, hogy mit akar. Néhány pillanatig egymást bámulták, majd a fiú vadul vette birtokba a száját és kért bebocsátást nyelvével, amit azonnal meg is adott neki.

Nem gondolkodtak azon mit tesznek éppen, csak hagyták, hogy érzelmeik vezessék őket és minden egyes pillanatot ki akarnak élvezni, amit együtt tölthetnek. Kai lefektette a lányt, majd egyik kezével benyúlt a felsője alá és a melleit kezdte el masszírozni, válaszul a lány belenyögött a csókba.

Élvezte, hogy a lány minden mozdulatára megremeg alatta és felnyögött, mikor a nadrágja fájdalmasan szűknek kezdett tűnni. Elengedte a száját és ajkaival a nyakát kezdte kényeztetni. Szájában szemfogai megnyúltak az éhség miatt, szemei éjfeketévé váltak.

Még sosem akart nőt ennyire. Fogaival rásegített a csókokra és mikor nem bírt magával belemélyesztette őket. Már csak az érzéstől is majdnem elment, hogy betöltötte a száját a lány vérének íze, nemhogy még ott vibrált minden egyes nyögés is.

Nyelvével vadul bökdöste az apró kis sebeket és elmosolyodott, mikor a lány megemelte a csípőjét, hogy könnyebben hozzáférjen. Ajkai elhagyták a nyakát és közel hajolt hozzá, hogy a szemeibe nézhessen, de a lány nem elégedett meg ennyivel, lehúzta magához és összeérintette a szájukat.

A csók közben fogaival belemart a fiú alsó ajkába. Nem tudta melyik volt jobb, hogy a fiú a vérét szívta vadul és mohón vagy az, hogy kettejük vére keveredik a szájukban.

- Ahhhhh... nem bírom tovább. - sziszegte a fogai között, mikor elvált tőle.

Próbálta kicsit lecsillapítani magát. Lehunyta a szemeit és mély levegőt vett. Bármit csinált semmi nem segített. Végül feladva a küzdelmet kezeivel az övével kezdett bajlódni, majd kigombolta a nadrágját és lehúzta a cipzárját.

Megkönnyebbülten sóhajtott fel, mikor az ölét szorító érzés megszűnt. Szaggatottan lélegzett, alig bírt magával, elég lett volna egyetlen érintés vagy nyöszörgés, hogy teljesen elveszítse a fejét és letépje a bugyiját, hogy erővel hatoljon belé.

- Jongin, hol bujkálsz? - hallották meg ugyanazt a hangot, mint két nappal ezelőtt.

- Nem igaz! - mérgelődött halkan a fiú. - Jól tudnak időzíteni.

Ismét a nadrágjánál matatott, felhúzta a cipzárt, begombolta és az övét is becsatolta. Ekkora szerencséje nem lehet! Utálta, hogy társai mindig a legjobbkor tudnak felbukkanni és megzavarni őt a lánnyal. Pedig olyan közel volt.

Néhány percig még morgott magában, hogy kiadja a dühét és meg ne fojtsa társait. Összeszorította a fogait, szemeit lehunyta és dühösen vágott bele ököllel a betonba, ami rögtön meg is repedt a nagy erőtől, ami érte. Visszafordult a lányhoz, de ő már nem volt ott.

Dühösen és csalódottan csatlakozott a közelben megálló társaihoz, akik először piszkálták őt a sorozatos eltűnései miatt, majd amikor megérezték rajta a lány illatát, fütyültek és a vállát veregették örömükben. Ebben a szellemben rótták tovább az utcákat és vigyáztak a rendre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése